Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál – az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata végzett ennek kapcsán felmérést. A második félévre kisebb, átlagosan egy számjegyű árcsökkenést várnak.
Olcsóbbak a legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok és a betonacélok lehetnek, a legkevésbé érezni majd az árcsökkentést a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében – legalábbis a piaci szereplők szerint.
A felmérés szerint a korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek. Az építési termékek iránti jelentős keresletcsökkenés a kereskedelmi vállalkozásoknál a tevékenységük szűkülését eredményezi, ami a jövedelmezőségük csökkenését vetíti előre. Az építőanyag-kereskedő cégek költségcsökkentő intézkedésekkel, hatékonyságot növelő szervezéssel és bővített szolgáltatásokkal igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket.
A válaszadók egyharmada jelezte, hogy dolgozóitól kénytelen megválni, és mindösszesen a válaszadók 8%-a tervez létszámnövekedéssel.
Az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, mely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása, vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene – hangsúlyozta az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, Tibor Dávid.
Hozzátette: a hazai gázfelhasználás megközelíti a 10 milliárd köbmétert éves szinten. Ebből az önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen kb. 3 milliárd köbméter gázt fogyasztanak el, melynek 70%-a fűtési célú felhasználás, 30%-a használati melegvíz előállítását és a főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó program hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban.